Aleksandar Saša Bogdanović akvarell kiállítása a temerini galériában

2018. november 2-án, pénteken 18 órai kezdettel a Lukijan Mušicki Kulturális Központ galériájában megnyíllik Aleksandar Saša Bogdanović festőművész akvarell festményeinek kiállítása.A kiállításon a művész nagyméretű akvarell technikával készült festményei láthatók. A képeken az otthon,a családi környezet tematikája elevenedik meg mintegy élethű korelemzés az emberi sorsokról és a valóságról.
A kiállítást Dimitrije Kolarević, a Lukijan Mušicki Kulturális Központ művészeti tanácsának elnöke nyitja meg.

Életrajz

Aleksandar Saša Bogdanović 1947. július 7-én Versecen született. A Pedagógiai Főiskola képzőművészeti ágazatán végzett 1968-ban, Ante Avramović professzor tanítványaként. Ezután több cégben látta el a grafikai tervezői feladatokat: Tipoplastika, Gornji Milanovac; Incel, Banja Luka; Banat és Uča,Versec.
1996. óta tagja a Képzőművészek Vajdasági Egyesületének és azóta vannak rendszeres kiállításai.

Több hazai és külföldi alkotótábor résztvevője Olaszországban, Magyarországon, Bulgáriában.
A Paja Jovanović nyomában elnevezésű verseci alkotótábor megalapítója. Alkotásai megtalálhatók számos magángyűjteményben Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, Hollandiában, Olaszországban, Romániában, Németországban,csakúgy mint a múzeumokban hazánkban és külföldön: a bulgáriai Targovishte múzeumában, a verseci Városi Múzeumban, a Vajdasági Múzeumban Újvidéken, a budapesti Szépművészeti Múzeumban...

Az eltűnt vajdasági zsinagógák

2018. október 10-én, szerdán este 6 órai kezdettel a Lukijan Mušicki Kulturális Központ képtárában kerül sor az Újvidéki Zsidó Község Az eltűnt vajdasági zsinagógák című kiállításának megnyitójára. A vajdasági zsidó közösség történelméről és a zsinagógákról a kiállítás szerzői Edit Jankov és Goran Levi beszél.

Vajdaságban jelenleg csak három zsinagóga létezik. Egy Szabadkán, egy Újvidéken és egy Zimonyban. Ez a kiállítás azokról az egykori zsigagógákról szól, amelyek vidékünkön, városainkban voltak és a II. világháborúban vagy a háború után lerombolták őket. Ezek az építmények értékes történelmi, kultúrális és építészeti hagyatékot képeznek, amelyek örökre eltűntek vidékünkről.
Vajdaságban 76 zsinagóga létezett, helyükön ma már más rendeltetésű épületek vannak.
A kiállítás alapötletét az adta, hogy képekben és szóban felidézzük azokat a zsinagógágat,amelyeket eltöröltek a föld színéről, azért, hogy ne merüljenek feledésbe.
Vajdaságban a zsidó közösségek éveken át lehetőségeikhez és szükségletükhöz mérten építettek zsinagógákat, központokat, ahol a zsidó közösségek tagjai gyülekeztek istentiszteletre, ünnepek alkalmával, a gyermekek beavatására a vallási témákba.
Kissebb – nagyobb zsinagógákat építettek, attól függően,hogy mennyi pénzt tudtak rászánni és milyen igényeket támasztottak a közösség tagjai.
A szerző Đorđe Dević, építész, festő, akvarell festő rendelkezésére az egykori zsinagógákról készült fényképek és rajzok álltak.
Vajdaságban 1867 után lendült fel a zsinagógák építése, miután az Osztrák – magyar Monarhiában nagyobb egyenjogúságot kaptak a különböző felekezetek és nemzetségek. Ebben az időszakban épültek a legszebb és legnagyobb zsinagógák a hívők nagy lemondása árán.
Sajnos ezeknek a zsinagógáknak kegyetlen sors jutott. A második világháború kegyetlen népírtása legérzékenyebben a zsidó nemzetet érintette, több nemzedéknyi ember vált áldozattá. A megszálló a hazai árulókkal együtt fosztogatta ki és semmisítette meg a bánáti és szerémségi zsinagógákat. Azokat az építményeket, amelyek túlélték a háború megpróbáltatásait – és ilyenek főleg Bácskában voltak - a háború utáni rendszer tette tönkre, amely engedélyezte, hogy ezeket a szép épületeket, az építészet gyöngyszemeit felelőtlenül és meggondolatlanul lerombolják és így megsemmisítsék egy vajdasági népcsoport kulturális és anyagi örökségét.
Ezzel a kiállítással minden olyan városban és helységben szeretnénk bemutatni és megőrizni ezt az örökséget, ahol valamikor léteztek és az esztelen háborús történések miatt eltűntek a zsinagógák.

Németh Mátyás festménykiállítása

2018. augusztus 3-án, pénteken este 7 órai kezdettel a Lukijan Mušicki Kulturális Központ képtárában megnyíllik Németh Mátyás temerini festőművész festménykiállítása. A kiállításmegnyitón Góbor Béla a Magyar Szó napilap nyugalmazott újságírója, a művész kollégája és barátja beszél a képzőművészről és munkájáról.

Németh Mátyás fényképész, fotóriporter festőművész 1939-ben született Temerinben. Gyermekkora óta a szülőföld szerelmese, e tájat ábrázolja leggyakrabban fényképein és festményein.
1970-töl 1993-ig a Magyar Szó című újvidéki napilap szerkesztőségének fotóriportereként dolgozott. Fotói, grafikái és festményeinek reprodukciói nemcsak a lapban, hanem könyvekben és egyéb kiadványokban is megjelentek.
Festészettel már több mint fél évszázada foglalkozik: a hatvanas évek kezdetétől napjainkig fáradhatatlanul rajzolja és festi kedvenc motívumait. Legkedvesebb művészeti technikái: a grafika, az akvarell és az olaj.
Egyik alapító tagja az 1976 óta működő TAKT-nak (létrejöttekor: Temerini Amatőr Képzőművészeti Találkozó, később: Temerini Alkotóműhely és Képzőművészeti Tábor). 1970-től tagja az újvidéki Branko Bajić Fotoklubnak. 1985-től jegyzi tagsában az UPIDIV azaz a Vajdasági Képzőművészek és Formatervezők Egyesülete.
Több önálló kiállítása volt Temerinben, Debellácson, Topolyán, Zentán és más vajdasági helységekben, képeit kiállította Magyarországon (Budapesten, Esztergomban, Dorogon), Ausztriában (Bécsben), Németországban (Maintalban) és Ausztráliában (Sidneyben). Ezenkívül számtalan közös kiállításon vett részt képeivel és festményeivel Szerbia-szerte (Belgrádban, Aranđelovacon és más városokban).
Festményei ma már megtalálhatók különböző képzőművészeti magángyűjteményekben Szerbiában, Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Angliában, Litvániában, Ausztráliában, Japánban és Kaliforniában.

Jegrička 2018. alkotótábor

Gazdag hagyománya van a művelődési központ által megszervezett Jegrička képzőművészeti alkotótábornak, amelyre, mint minden évben az idén is a temerini természetvédelmi park területén kerül sor.
A Jegrička 2018. alkotótábor munkájában az idén július 18-a és 21-e között 13 különböző korú és képzettségű művész vesz részt, köztük az idén először orosz alkotók is megjelennek.
Az alkotótábor 2018. július 18-án, szerdán délelőtt 11 órakor a tavalyi táborban készült alkotások kiállításával kezdődik. A kiállításra a Lukijan Mušicki Kultúrális Központ képtárában kerül sor.

Harmos Vilmos akvarell-akril kiállítása

2018. június 25-én, hétfőn este 8 órai kezdettel a Lukijan Mušicki Kulturális Központ képtárában megnyíllik Harmos Vilmos akvarell-akril kiállítása. A kiállításmegnyitón Dimitrije Kolarevic, a Kulturális Központ művészeti tanácsának elnöke méltatja a művész munkásságát.

Életrajz

Harmos Vilmos 1954- ben született Újvidéken. Itt felyezte be az elektrotechnikai középiskolát. 1977 óta foglalkozik festészettel. 1984- től 1992- ig majd 2016- tól önálló művészként tevékenykedik. 2013 óta tagja a Labirintus Kultúrális Művészeti Egyesülésnek és a Vajdasági Képzőművészek Egyesületének. Önálló kiállításai voltak és közös tárlatokon is részt vett. Számos képzőművészeti alkotótábor résztvevője.